Vaszkuláris rugalmasság hipertónia

Nőnek kor nem árt; a megszokás örök vaszkuláris rugalmasság hipertónia nem koptatja el.

William Shakespeare Az életkor egy nőnél nem sokat jelent. A legjobb dallamokat a legöregebb hegedűk játsszák. Ralph Waldo Emerson Nőnek kor nem árt; a megszokás örök a magas vérnyomás előrehalad nem koptatja el.

Masszi Gabriella A nők kardiovaszkuláris veszélyeztetettsége a menopauza után megközelíti az azonos korú férfiakét. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a rizikófaktorok között a magas vérnyomás előfordulási aránya, menopauza után biztosan meg is haladja a férfiak körében észlelt gyakoriságot. Így a nők életüknek közel egyharmadát posztmenopauzális, azaz hormonhiányos állapotban töltik el.

A menopauzát vaszkuláris rugalmasság hipertónia a kardiovaszkuláris megbetegedések aránya ugrásszerűen megnő, és a halálozási statisztikák első helyén a miokardiális infarktus áll nők esetében is. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatásai szerint - bár a diasztolés vérnyomás minden életkorban a férfiaknál magasabb - a nők szisztolés vérnyomás görbéje 55 éves kor körül keresztezi a férfiak vérnyomásgörbéjét és tartósan magasabb értékeket mutat 1, 2.

A hipertónia az egyik legjelentősebb kockázati tényező, mely a posztmenopauzális nők körében gyakoribb, mint a hasonló korú férfiaknál. Ez az eltérés a magasabb életkorban tapasztalható: míg és 55 éves kor között minden tizedik, addig 65 éves kor felett már minden harmadik nőnek magas a vérnyomása. A hipertónia kialakulásában az életkoron túl a női nemi hormonok hiánya is szerepet játszhat tekintve az ösztrogén - számos kísérletes és humán vizsgálatban is igazolt - vaszkuloprotektív, vazodilatatív, endotél diszfunkciót javító hatását, melyhez a kardiovaszkuláris rizikó szempontjából lipid és szénhidrát háztartás vonatkozásában is kedvező metabolikus befolyások társulnak.

A hemosztázisra gyakorolt befolyás Janus-arcú lehet, kedvező és kedvezőtlen tényezők eredője fogja megszabni az ösztrogén aktuális hatását 3.

A nők kardiovaszkuláris veszélyeztetettségének kérdése azért is különösen fontos, mert manifesztálódott koszorúér megbetegedés esetén a nők betegségének felismerése, kezelése és kimenetele is, úgy tűnik, kedvezőtlenebb, mint a férfiaké A postmenopauzális nők rizikó státuszának befolyásolása a nők speciális helyzetéből fakadóan megkülönböztetett figyelmet érdemel a korai beavatkozásból származó előnyök miatt.

A negyvenéves kor után a petefészkek ösztrogéntermelő képessége fokozatosan csökken a működő folliculusok számának csökkenésével arányosan.

Dr. Kovács Tibor - A magasvérnyomás, mint népbetegség I.rész

Az évek alatt végbemenő folyamat elsősorban atresia következménye, melynek során a születéskor észlelhető millió csírasejtből menarcheban már csak kb. A folliculusok számának csökkenése a A hormonszintek csökkenésével párhuzamosan a menstruáció először csak rendszertelenné válik, majd végleg megszűnik. A változás kora körül jelentkező klinikai tünetek lényegében az ösztrogén hiányára vezethetők vissza.

Hipertónia a menopauza után

Számos megnyilvánulási formája vazomotoros, neuroendokrin, urogenitalis, kötőszöveti, valamint az érrendszer működési zavaraival hozható összefüggésbe. Az ösztrogénhiányos állapot változatos tünetei hőhullámokban, álmatlanságban, a kedélyállapot zavaraiban nyilvánulhatnak meg, a koncentrálóképesség, a memória és a kognitív funkciók csökkenése mellett, melyek önbizalomhiányhoz, tartós depresszív állapothoz vezethetnek.

A genitalis tractus atrophiája mellett inkontinencia is megjelenhet. Mindezekkel együtt a koszorúér megbetegedés rizikófaktorai - a hipertónia, a lipidprofil kedvezőtlen irányú változása, az elhízás, a csökkent glukóz-tolerancia és inzulin-rezisztencia kialakulása - az ösztrogén hiányos állapotnak szerves részét képezhetik a posztmenopauzában 6.

Az ösztrogén hatásainak rendkívül széles skáláját ismertük már meg, melyeknek alapját a testszerte elhelyezkedő ösztrogén receptorok és a fehérjeszintézisen vagy szintézisgátláson alapuló hatásmechanizmusok képezik.

Az intracellulárisan elhelyezkedő alfa- és béta- receptorokat nyugalmi állapotban ún. A megfelelő hormon jelenlétében a receptor aktiválódása mellet a hősokk fehérje leválik, és a hormon-receptor komplex a sejtmagban a DNS megfelelő kötőhelyéhez kapcsolódva transzkripcióval génátírás útján messenger RNS-t képez.

A képződött mesenger RNS végül a riboszomákban spcifikus fehérjék szintézisének serkentését, ill. Ösztrogén receptorok nemcsak az elsődleges nemi szervekben találhatók.

Nagy számban mutathatók ki a csontokban, a bőrben, a májban, az agyban, a szívben, az erek falában stb. A lokális hatásokban alapvetően két vaszkuláris rugalmasság hipertónia típust különíthetünk el: 1 nongenom típusú, percen belül kialakuló 2 ösztrogén hatások, melynek ioncsatornákon gyakorolt behatások és 3 a NO felszabadításra vezethetők vissza pl.

Ösztrogén jelenlétében NOs aktiválásával vasorelaxaló hatású nitrogénmonoxid jön létre, vaszkuláris rugalmasság hipertónia hatását guanilátcikláz aktiválása során cGMP jelenlétében csökkent Ca ion beáramlás és Ca ion sejten belüli felszabadulás mellett relaxacióban vaszkuláris rugalmasság hipertónia ki.

Számos kísérlet és humán vizsgálat is igazolta az ösztrogénnek ezt a közvetelen, az erek falára kifejtett vasodilatatív hatását. A kutatások a relaxaciós készség fokozódását, az erek tónusának modulálását, az áramlás növekedését igazolták. E hatások a kardiovaszkuláris rendszer védelmét szolgálják.

A 17 beta ösztradiol ilyen típusú hatásait érfali simaizomsejtekem. Ez a közismert szteroid receptorokra jellemző transzkripciós mechanizmus. A lipid profil ösztrogén hatására kedvező irányban változik.

A hepatikus LDL receptorszint növelés a plazma LDL koleszterin szintet csökkenti, a lipoprotein lipáz gátlás és az apolipoprotein A-szintézis fokozás pedig a HDL koleszterin szint növekedését idézi elő. A triglicerid szint p. A vizsgálatok szerint a thrombogen lipoprotein A-szint is csökken további kedvező hatást gyakorolva a vaszkuláris protekcióra.

A cukoranyagcserében az inzulinszint csökkentésével és az inzulin érzékenység fokozásával a kedvezőtlen metabolikus helyzetet tovább javíthatja 8. A metabolikus tényezők kedvező változására prospektív randomizált vizsgálat eredménye is támpontot ad; ezt tanúsítja a PEPI vizsgálat, melyben a hormonpótlás kardiovaszkuláris rizikó faktoraira gyakorolt hatásait egészséges, posztmenopauzális korba érkezett nő részvételével elemzték placebo kontrolláltan, 4 vizsgálati ágon.

A vizsgálat utánkövetési ideje 3,5 év volt. A kedvező lipid parameterek mellett összkoleszterin és LDL koleszterin szint csökkenés,HDL koleszterinszint emelkedés nőtt az inzulin érzékenység és a vérnyomás nem változott 9. A hemosztázisra gyakorolt hatások összetettek. Vaszkuláris rugalmasság hipertónia plasminogen aktivátor inhibitor-1 és a fibrinogén szint csökkenése mellett - antithrombotikus hatás - a VII faktor szintjének növekedését és az antithrombin III szint csökkenését figyelték meg, melyek a thrombogenitást fokozhatják, ugyanakkor a gyulladás finom markere, a CRP szintje nő, és e tényezők együttesen aktuális paraméterek között a thromboemboliás események bekövetkeztét siettethetik.

Mit jelent a 160/100 nyomás?

Az ösztrogén hatásainak tisztázásában sok kérdés megválaszolatlan még. Direkt vasodilatatív és a hosszabb távú érhatásaik alapján az endotéliumra gyakorolt védő hatások eredőjeként az arterioszklerózis kialakulását és progresszióját feltartóztató mechanizmusokra derült már fény.

Azonban az eddig lezárult prospektív, randomizált primer és szekunder prevenciós vizsgálatok, a primer prevenciós WHI Women. Mai tudásunk szerint hormonpótló kezelés kardiovaszkuláris szempontból sem primer, sem szekunder prevenció céljából nem indítható III-as osztály A szintű ajánlás Hazai szakmai berkekben rugalmasan menopausalis hormon terápiára változtatták az elnevezést is a hormonpótló kezelés helyett. Raeven már ban leírta bizonyos rizikófaktorok gyakori együttes jelenlététazonban a postmenopauzális metabolikus szindróma gondolatát Spencer és munkatársai vetették fel ben A hipertónia, obesitás, insulin rezisztencia, károsodott endotél funkció tirglicerid és LDL koleszterinszint emelkedés, fibrinogén és húgysavszint emelkedés hyperinzulinaemia, fokozott plasminogén aktivátor inhibitor szint kialakulás jellemzi.

Az obesitas önmagában szimpatikus aktivációval jár, különösen a vese szintjén, ami fokozott renin kiáramláshoz vezet, és ezzel is hipertónia betegség mint a magas vérnyomás útja segíti elő A menopausa utáni metabolikus szindroma kialakulásában központi szerepet játszik a glukóz metabolizmus megváltozása.

Az ovárium funkciójának kimerülése kezdetben a glukóz stimulálta inzulin szekréció csökkenésével jár 12ez pedig hiperglikémiát tart fenn, ami az ateroszklerózis kialakulásában szerepet játszik, és hiperinzulinémiához is vezet. Menopausában jelentősen nő a diabetes mellitus incidenciájaaz pedig ismert tény, hogy a II-es típusú diabetesben szenvedő nők halálozása hátterében fele részben szív és érrendszeri ok áll.

Esélyeiket is úgy kell tekintenünk, mintha már egy miokardiális infarktust elszenvedtek volna Mindezek alapján felismerték, hogy a klimaktérium a kardiális a cerebrális és a perifériás érbetegség szempontjából fokozott kockázatot jelent.

A változás korát kísérő számos anatómiai és élettani változásra derült fény. A bal kamra falának megvastagodása, vagyis a balkamrai koncentrikus remodelling, ok és következmény is a hipertónia kialakulásában A mitrális apparátus fokozott kalcifikációja és az inotrópia csökkenése szintén vaszkuláris rugalmasság hipertónia menopauzális változásokkal jár együtt 16, A vaszkuláris rugalmasság hipertónia nemet alapvetően rövidebb testméretéhez tartozó rövidebb artériás fa, gyorsultabb pulzushullám, nagyobb augmentációs index, a magas vérnyomás klinikai irányelvei gyorsabb szívműködés jellemzi.

A gyorsabb szívműködés következtében rövidebb diasztolés idő és gyors diasztolés vérnyomásesés, kisebb lökettérfogat és alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomás alakul ki a nőkben a férfiakkal összehasonlítva. A korosodással, pontosabban a változás korával az ösztrogén hatásainak kiesésével elasztin és kollagén akkumuláció indul meg az artériás rendszerben az aorta falában.

Ez a pulzushullám sebességének fokozódását okozza, méghozzá nagyobb és gyorsabb mértékben a nőknél mint a férfiaknál. Az idők folyamán a szisztolés vérnyomás értékének növekedését is nagyobb mértékű emiatt, és így fordul meg az arány a férfiak és nők között a hipertónia vonatkozásában a postmenopausa idejében Ennek következményeképp 50 éves kor felett időskori izolált szisztolés hipertónia gyakorisága is nagyobb nőkben, mint férfiakban 19, Menopausaban az endogen NO produkció is csökken így az endotél függő vasorelaxáció sérül, de az ateroszklerotikus folyamatok is felgyorsulnak.

Így a fokozott thrombocyta aggregáció, a gyulladásos sejtek kitapadása az erekben, a lokális prosztaciklin vaszkuláris rugalmasság hipertónia borzzsír és magas vérnyomás és a simaizomsejtek felszaporodása és vándorlása mind aterogén irányban hatnak.

A változások végül az artériafal merevségét okozzák, a nagy rugalmas és a középnagy erekben csökken a tágulékonyság. A megfigyeléseket klinikai vizsgálatok eredményei is alátámasztják: Nemrégiben közölt vizsgálatban Staessen és munkatársai a nagy artériák ruglamasságában bekövetkezett változásokat követték nyomon az ultrahang technika segítségével. Tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy az aorta merevségét önmagában a menopausa is fokozza, hozzájárulva ezzel a szisztolés nyomás emelkedéséhez és a pulzusnyomás növekedéséhez Vaszkuláris rugalmasság hipertónia gyógyszeres kezelés: Posztmenopauzában a hipertóniás nők gyakran több rizikó tényező kockázatát is viselik.

Egyrészt a kor és a magas vérnyomás már eleve kettős támadáspontot jelent, azonban gyakran túlsúlyosak, és a lipid paraméterek kedvezőtlen változásai, vaszkuláris rugalmasság hipertónia inzulin rezisztencia, csökkent glucose tolerancia is társul a posztmenopauzális rizikó faktorokhoz.

A kockázati tényezők együttes jelenléte a veszélyeztetettséget hatványozottan fokozza, így azok egyenkénti gondos felkutatása után egymás utáni korrekciójukra kell törekednünk.

A rizikó státus felmérése után a nem gyógyszeres kezelés, az életmódváltás jelentőségét kell tudatosítanunk. A TOMHS Treatment Of Mild Hypertension Study vizsgálat eredményei óta tudjuk, hogy a nők hipertóniájának kezelése során az életmódváltás kevésbé sikeres, mint a férfiaknál, talán legfőképpen azért, mert a nők a súlyukból annak hormonális okai miatt is kevesebbet tudnak leadni.

Az ülő életmód elkerülése azonban nagyon fontos, a naponta percnyi testedzés, akár csak erőteljes séta formájában is, a testsúly és a vérnyomás csökkentése 22 mellett az oszteoporózis megelőzésében is segítséget nyújthat. A napi rendszerességgel beiktatott mozgás mellett a megfelelő diétás kiegészítések: a sóbevitel visszaszorítása, a zsír- és szénhidrátszegény étkezések, sok rostanyag, zöldség és gyümölcs fogyasztása is csökkentett kalóriabevitelt eredményez és Hgmm-ben kifejezhető vérnyomáscsökkenést is a DASH Dietary Approaches to Stop Hypertension vizsgálat eredményei szerint Az alkoholfogyasztás redukálása napi grammra, napi 1,5 dl bor véd a kardiovaszkuláris veszélyeztetettséggel szemben.

A dohányzás felfüggesztésére és a stressz helyzetek kerülésére való bíztatás is fontos része a terápiának. Erre vaszkuláris rugalmasság hipertónia az érvényben lévő ajánlások nem tesznek különbséget a nemek szerint.

2. hipertónia: okok, diagnózis

Megállapítást nyert nagy nemzetközi hosszú távú vizsgálatok eredményei alapján, hogy a nők és férfiak egyformán reagálnak az antihipertenzív kezelésre Tekintettel azonban a menopauza korba lépő nők speciális helyzetére, az irodalomban számos utalást találunk erre 25,26,27,28,29, Posztmenopauzában gyakori a rizikótényezők halmozódása, a lipid profil kedvezőtlen átalakulása, megfázás és magas vérnyomás obesitas, a csökkent glukóz tolerancia és a diabetes mellitus megjelenése is.

Lehetőség szerint olyan gyógyszert kell választanunk, amely mellékhatásaival nem rontja tovább a beteg állapotát.

1. Vér az orrból.
2. Hipertónia a menopauza után
3. Az esszenciális hypertonia poligénes öröklődésű, melyben egyelőre csak az angiotenzinogén ACE gén szerepe látszik bizonyítottnak.
4. Okai, tünetei és a pulmonalis hipertónia kezelése - Magas vérnyomás November
5. A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
6. 2. hipertónia: okok, diagnózis - Dystonia November
7. Csak echokardiográfiás adatok alapján feltételezhetjük a magas vérnyomás jelenlétét, és nagyjából kiszámítjuk annak súlyosságát.

A thiazid vaszkuláris rugalmasság hipertónia megfékezik az osteoporozist, azonban számolnunk kell a tartós alkalmazásuk során kialakuló hiperlipémiával, valamint hipokalémiával és hiponatrémiával, melyekre szakirodalmi adatok szerint a nők hajlamosabbak, mint a férfiak. Ezért a diuretikumokat kis dózisban és gyakran kombinációs terápia egyik tagjaként javasolt alkalmaznunk a változás korát már betöltött hölgyek antihpertenzív kezelésében.

A diuretikumok szerepe a kombinációs kezelés kialakításakor alapvető, terápiás kiegészítő, komplementer hatásuk miatt. A béta-blokkoló kezelés a posztmenopauzális hipertóniához társuló koszorúér betegség kezelésében igazolt előnyei miatt fontos szerepet játszhat ismert mellékhatásai ellenére is.

Szívkezelés

Ezek kiküszöbölésére célszerű a harmadik generációs béta1,béta-2, és alfa blokkoló hatással is bíró úgynevezett vasodilator típusú szerek közül választanunk.

Ezekben a vizsgálatokban hosszú hatású dihidropyridin típusú Ca-antgonisták előnyei bizonyosodtak be. Metabolikus szempontból semlegesnek is a Ca-antagonisták csakúgy mint az ACE-gátlók és vaszkuláris rugalmasság hipertónia alfa-1 gátlók is. A centrália hatású imidazolin agonista moxonidin és rilmenidin egyaránt kedvező lehet a hipertónia ezen speciális fajtájában Postmenopausalis hipertónia terápiájában ugyanis a szimpatikus aktivitás gátlására ható szerek is előnyösek lehetnek a korral és a menopausaval együtt fellépő szimpatikus aktivitás feltartóztatásában Számos klinikai vizsgálat eedménye utal arra, hogy a perifériás szimpaikus idegeknek fontos szerepük van a hipertóniában és újabb kisérletek eredményei tanusítják hogy lehetnek olyan eltréséek a központi odegrendszer szimpatikus magvaiban melyek fokozott szimpatikotóniára és hipertóniára hajlamosítanak.

Az ösztrogén vesztés -a posztmenopauzális állapot- a szimpatikus idegrendszert több módon aktiválja: a a szimpatkus tónus fenntartásáért felelős agyi magvak aktivitásának befolyásolásával, b a szimpatikus idegrendszer baroreflexes szabályozásának gyengítésével, c a perifériás faktorok közvetlen befolyásolásával A menopausa körnéykén lévő nőknél az ösztrogén pótlása csökkenti a szimpatikus aktivitást, sebészeti beavatkozás követketében létrejött menopausa azaz ösztrogénhiányos állapot pedig szimpatkus hiperaktibitást eredményez Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei az endotélium vaszkuláris homeosztázisban betöltött alapvető egyensúlyozó szerepére világítottak rá, mely aktív endokrin szervként működve számos szabályozó rendszerünk alapját képezi.

Döntő szerepet játszhat többek között az érrendszer vasoregulációjában, az ér átmérőjének szabályozásában, az érfal simaságának, a vér folyékonyságának biztosításában, a vér alvadékonyságának befolyásolásában és az atherogenezis feltartóztatásában is Kimutatták, hogy a rizikófaktorok hatására az endotélium működése károsodik és endotél diszfunkció alakul ki, ami a kardiovaszkuláris betegségek kifejlődésének egyik első lépcsőfoka.

A hipertónia és a menopauza egyaránt endotél diszfunkciót hoz létre Jó választásnak ígérkezik ezért posztmenopauzális hipertóniában azon gyógyszereknek alkalmazása, melyek az endotélium működését képesek vaszkuláris rugalmasság hipertónia.

Az antihipertenzív szerek közül a Ca-antagonisták bizonyos csoportjáról, a harmadik generációs béta-blokkolókról és a szöveti típusú ACE-gátlókról ez már bebizonyosodott. Az endotél diszfunkció csökkentésének képessége a HMG Co-A reductase gátlószerekkel, a sztatinokkall és nyomásesés és magas vérnyomás ösztrogénnal kapcsolatban már előzőleg is ismert volt.

Az ösztrogén és a szöveti típusú ACE-gátlók endotélvédő mechanizmusait összehasonlítva az utóbbiak posztmenopauzalis hipertóniában történő alkalmazásának kettős indikációja tűnik igen előnyösnek: a vérnyomás csökkentése és az érfali célszervvédelem megvalósítása mellett a hormonhiányos állapotban létrejövő endotéldiszfunkció korrekcióját is elősegítik. Alig van olyan klinikai vizsgálat, melynek kérdésfeltevése kifejezetten a posztmenopauzalis nők hipertóniájára irányul, MADAM Moexipril as Antihypertensive Drug After Menopause program talán az egyetlen, amelyben - a hazánkban egyébként nem elérhető moexipril - hatékonyságát vizsgálták és igazolták is több egyéb antihipertenziv szerrel való összehasonlításban is.

Áramlás indukálta dilatáció mérésével FMD : az alkari arteria brachialis áramlás indukálta vasodilatatív képességének változásával detektálták az endotélium működését, mivel az NO felszabadítás egyik legerősebb ingere az áramlás maga az un.

A patológia besorolása

A 4 alkalmazott antihipertenzív szer közül - quinapril, enalapril, losartan, amlodipin - egyedül a quinapril kezelés nyomán történt szignifikáns változás az áramlás indukálta vasodilatációban A HOPE vizsgálat eredményét is többször idézik postmenopauzális nők hipertóniájának kezelésének témakörében, bár a vizsgálat eredetileg nem a postmenopausalis nők hipertóniájának tanulmányozására irányult.

A tanulmányban 55 évesnél idősebb beteg vett részt, és ebből nő volt. A vizsgálat célja a kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatás felmérése volt nagykockázatú, bal kamrai diszfunkcióban nem szenvedő betegeknél. Tehát közel hipertóniás postmenopauzában lévő nő hipertónia kezelésére is lehetett következtetni. A vizsgálat elsődleges összetett végpontja a miokardiális infarktus, a stroke, és a kardiovaszkuláris eredetű halálozás volt.

Bár a vérnyomás csökkentés mértéke vaszkuláris rugalmasság hipertónia volt, 2. A női csoportot külön elemezve lényegesen kevesebb stroke, miokardialis infarktus, szívelégtelenség, szív eredetű halálozás fordult elő az ACE gátlóval kezeltek között Az ACE gátló kezelés eredményessége posztmenopausális nők hipertóniájában a metabolikus neutralitás és az ösztrogénn hatásaival megfigyelt szinergizmus miatt is kedvező lehet.

A Ca-antagonista amlodipin, az ACE-gátló lisinopril, a thiazid típusú chlortalidon összehasonlító elemzése történt meg. Szignifikans különbség nem mutatkozott, relativ mértékben a chlortalidon okozott legnagyobb rizikócsökkentést a kombinált elsődleges végpontok tekintetében: fatalis és nem fatális miokardiális infarktus vonatkozásában Mellékhatások tekintetében az ACE-gátló szerek által kiváltott köhögésre a nők gyakrabban panaszkodnak, általában véve is gyakrabban jeleznek mellékhatásokat, mint a férfiak A stroke, a hirtelen halálozás és a miokardialis infarktus kockázatának fokozódását a bal kamrai izomtömeg növekedésével is összefüggésbe hozták.

Schmieder 39 és munkatársai az ACE-gátlók bal kamrai hipertrófia csökkentő képességét találták a leghatékonyabbnak, Gosse és mtsai 40 pedig a diuretikumok bal kamrai izomtömeg csökkentő képességét találták effektívebbnek a többi gyógyszercsoporttal szemben.

Az 50 év feletti hipertóniás nők rizikóstásuszát tekintve a gyógyszerelést nagy valószínűséggel HMG-CoA reduktáz gátlószerrel - sztatinnal -is ki kell egészíteni.

Menopauza után a nők hipertóniájának kezelése a nők kardiovaszkuláris rizikó csökkentésének releváns kérdése. A nők életük közel egyharmadát hormonhiányos állapotban töltik el, amikor az ösztrogén védő hatása már nem juthat érvényre. A kor előrehaladása és a hormonhiányos állapot önmagában rontja a rizikóprofilt, hipertónia kialakulásával tovább fokozódik a kardiovaszkuláris események bekövetkeztének valószínűsége. Bár a hormonok visszapótlásának ideája logikus és a női nemi hormonok élettani hatásai vaszkuloprotektívek, a hormonpótló kezelés vaszkuláris rugalmasság hipertónia nők kardiovaszkuláris rizikó csökkentésére sem primer prevencióban, sem szekunder prevencióban nem alkalmas az eddig lezárult prospektív vizsgálatok eredményei szerint.

Magas vérnyomás fejfájás gyógyszerek hipertónia kezelésében az egyedi, személyre szabott terápia elvét kell követnünk, a társbetegségekhez illesztve, a rizkóprofilt is figyelembe véve a gyógyszerválasztásnál. A vérnyomás csökkentésén túl a célszerv védelem biztosítását is szem előtt kell tartanunk. A szív, a vese, az agy és a szem védelme mellett az érrendszer nyitottságának őrzése, és ezen belül az endotél funkciójának helyreállítása is fontos feladatunk a posztmenopauzális hipertónia kezelésében.

A nők kardiovaszkuláris veszélyeztetettsége a menopauza után megközelíti az azonos korú férfiakét. Míg 55 éves kor előtt a hipertónia a férfiak körében gyakoribb, az idősebb populációkban a nők szenvednek gyakrabban magas vérnyomás betegségben. Ezzel párhuzamosan vaszkuláris rugalmasság hipertónia kardiovaszkuláris megbetegedések aránya jelentősen megnő.

A statisztikák igazolják, hogy nőknél is az iszkémiás szívbetegség a vezető halálok.