Van-e ödéma hipertóniával
Tartalom
Bezárás Magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia jellemzően a fejlett társadalmak népbetegsége. Röviden a vérnyomásmérés során kapott értékről A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm adják meg és két számból tevődik össze. Az első szám azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódáskor kialakul a kar fő artériájában.
Ez az úgynevezett szisztolés vérnyomás. A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja.
Szívelégtelenség
Ez a diasztolés vérnyomás. A magasvérnyomás-betegség okai A betegség esetén elsődleges és másodlagos hipertóniáról beszélünk.
Elsődlegesnek akkor nevezzük, amikor a betegség önállóan lép fel és a magas vérnyomást kiváltó okot nem sikerül kimutatni, míg másodlagosról akkor, amikor a magas vérnyomás valamely más betegség tüneteként jelentkezik. Az elsődleges hipertóniához számos tényező együttes hatása vezethet, azaz több rizikófaktorral kell számolni.
A genetikai tényezőkön kívül meg kell említeni a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmódot, az életkort, a helytelen, különösen a magas sótartalmú étrendet, a dohányzást a nikotin érszűkítő hatása miatttúlzott alkohol- és kávéfogyasztást.
Tartalomjegyzék
Másodlagos hipertóniánál pontosan megállapítható az alapbetegség, aminek megszüntetésével maga a hipertónia is megszűnik. A kezelést ennek megfelelően az alapbetegség határozza meg.
Számos kiváltó tényezővel kell számolni ebben az esetben is. Ilyenek lehetnek a különböző, érrendszert érintő fejlődési rendellenességek, endokrinológiai kórképek pl. A magasvérnyomás-betegség tünetei Az van-e ödéma hipertóniával nagy százalékában van-e ödéma hipertóniával betegség nem produkál látványos tüneteket.
Ennek az az van-e ödéma hipertóniával oka, hogy a közhiedelem szerint a hipertóniának tulajdonított tünetek — többek között a szédülés, fejfájás, időnként vérző orr — ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint megfelelő értékű vérnyomás esetén.
A gyakori tünetmentesség miatt általában csak egy hétköznapi rutin vizsgálat pl.
Mi a magasvérnyomás-betegség?
Amikor tünetek jelennek meg, azok a betegség okozta szervkárosodásokra vezethetők vissza. Az érrendszerben okozott problémákra utal például az orrvérzés, homályos látás vagy a mellkasi fájdalom. Tünetként jelentkezhet még a tarkótáji, spontán elmúló fejfájás, illetve a szédülés vagy a fáradékonyság.
A szemfenéki elváltozások, vérzések, ödémák a koponyán belüli fokozódó nyomásra utalhatnak, de különösen veszélyes tünet a nyaki főverőér elzáródása vagy szűkülete.
A kezeletlen, hosszabb ideje fennálló hipertónia különböző helyeken produkálhat tüneteket, szövődményeket, attól függően, hogy mely szervben alakul ki érkárosodás.
A betegség miatt megsérült érfalban ugyanis finom lerakódások, vérrögök, vizenyők keletkezhetnek. Ennek megfelelően az agyban jelentősen megnöveli az agyi érkatasztrófák pl.
A szívbetegségek között említhető szívelégtelenség, szívizom-elhalás, szívinfarktus szintén a hipertónia egyik következménye lehet, ha kezeletlenül marad.
Személyes adatok feldolgozása. A személyes adatok feldolgozásáról tájékoztató kiegészítés itt található.
A vakság kialakulásának szintén előidézője lehet, mivel a van-e ödéma hipertóniával ereinek összehúzódásához vezet, ami a verőerek elzáródásához vezethet.
Az ilyenkor keletkező elváltozások szemfenék- tükrözéskor kerülhetnek felszínre. A vesét érintő renovaszkuláris eredetű másodlagos hipertónia is nagy veszélyekkel jár és sokféle problémát idézhet elő a szervezet más szerveiben is. Ebben az esetben a veseartéria szűkületéből adódóan a vese vérellátottsága nem lesz megfelelő mértékű. Ennek hatására renin nevű hormon kezd termelődni, ami a test egészében érszűkítő hatást fejt ki, azaz vérnyomás-emelkedést okoz.
A folyamat eredményeképpen a vesében fokozódik a nátrium visszaszívódása, amely a hipertónia fennmaradását eredményezi. Ebből adódóan más szerveknél is súlyos elváltozások léphetnek fel, többek között pangásos szívelégtelenség, stroke vagy veseelégtelenség. A magasvérnyomás-betegség diagnózisa A diagnosztizálásnak természetesen elengedhetetlen része a vérnyomásmérés, aminek azonban vannak bizonyos kritériumai.
Megbízható eredményt ugyanis csak a nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább háromszori mérés adhat. Ezt követően kell tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos jellegű hipertóniáról van-e szó. Ehhez elengedhetetlen magas vérnyomásban nyaralni az esetben is a beteg kikérdezése az életmódjáról, illetve a betegségeiről.
A vérnyomást befolyásoló betegségeknél pl.
Magas vérnyomás szövődményei között megtalálhatóak:
Az egyik leggyakoribb kiváltó ok, az érelmeszesedés kiderítésére a nyaki ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálatot alkalmazzák. További vizsgálatok is indokolttá válhatnak a másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához.
Az ödémák kezelése a kiváltó októl függően történik. Szívelégtelenség Szívelégtelenség esetén magát a szívelégtelenséget leghatékonyabban a kiváltó ok megelőzésével, illetve a már kialakult betegség lehető legkorábbi gyógyításával lehet kezelni. Az alapbetegség gyógyításakor nyitott szívműtét során, vagy szívkatéterezés útján korrigálhatók a szívelégtelenséghez vezető szívbillentyű eltérések, a szívüregek közötti kóros összeköttetések, illetve a koszorúerek elzáródása. Gyógyszeresen kezelhető a szívizomgyulladás, a magas vérnyomás betegség és a pajzsmirigy túlműködése, melyek szintén szívelégtelenség kialakulásához vezethetnek.
Ezek között kell említeni az EKG-vizsgálatot, vér- és vizeletvizsgálatot, ezen belül kiemelten a vérben lévő LDL-koleszterin mértékét, szemfenékvizsgálatot, mellkasröntgent, továbbá hormonszintvizsgálatokat. Az ilyen mértékű alapos kivizsgálás célja ebben az esetben is az, hogy pontosan feltárható legyenek a kiváltó okok és így kiválasztható legyen a megfelelő kezelési forma.
A magasvérnyomás-betegség kezelése A kezelés célja, hogy a vérnyomás mértékét tartósan a betegség határértéke alá, normál tartományba csökkentse.
Lábdagadás, ödéma a szívelégtelenségtől | balagold.hu
Ez azért fontos, hogy van-e ödéma hipertóniával csökkenjen annak a kockázata, hogy a hipertónia szövődményei kialakuljanak. A betegség elsődleges formája jellemzően nem gyógyítható, de életmódbeli változtatásokkal kiegészített gyógyszeres kezeléssel kontrollálható, a szövődmények kialakulása megelőzhető.
Az életmódbeli változtatások alatt különösen az alábbiakat kell érteni: a dohányzásról való leszokás, elhízott beteg esetén testsúlycsökkentés, só- és zsírszegény, ugyanakkor rostban gazdag étrend kialakítása, napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 1 liter sört, 2 dl bort, valamint a 0,5 dl tömény szeszt, valamilyen rendszeres, legalább heti háromszori mozgásforma végzése.
A megfelelő gyógyszer kiválasztásánál a szakorvos több tényezőt is mérlegelve dönt, így válik egyénre szabottá a kezelés. Figyelembe veszi a beteg életkorát, nemét, az esetleges kísérő betegségeket, a hipertónia súlyosságának mértékét, valamint a lehetséges mellékhatásokat.
A gyógyszerek — típusuktól függően — hathatnak az érszűkítő hatással bíró hormon termelődésének megakadályozására, illetve az erek simaizomzatának elernyedése révén váltanak ki értágító, ezzel pedig vérnyomáscsökkentő hatást.
A béta-blokkoló készítményeket jellemzően a szívet ért elváltozásokat pl.
A vérnyomást negatívan befolyásoló tényezők
Vízhatjó hatású gyógyszerek is alkalmazhatók abban az esetben, amikor a szervezet vízleadó képességének növelésével várható a vérnyomás csökkenése. Másodlagos hipertóniánál értelemszerűen a kiváltó betegséget kell megszüntetni.
Vesebetegségnél, szűkült veseartériánál ez jelentheti ballonos katéter bevezetését és felfújását.
Sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, például a hipertóniát kiváltó daganatok jelenléte esetén. A betegség megelőzése A megelőzés részletezésénél fontos megemlíteni, hogy a kockázati tényezők között vannak olyanok, amiken tudunk, és olyanok, amiken nem tudunk változtatni. Mindenképp szükséges ismernünk az életmódunktól független rizikófaktorokat van-e ödéma hipertóniával, hiszen így tisztában leszünk vele, hogy megnövekedett kockázattal kell számolnunk, a megelőzésre pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.
Az általunk nem befolyásolható tényezők az alábbiak. Rassz — Az afrikai származásúaknál a betegség kétszer nagyobb arányban fordul elő. Nem — Fiatal felnőtt férfiaknál gyakoribb a betegség, majd az arányok 55 és 65 év közötti korban kiegyenlítődnek, míg efölött a nőknél gyakoribb.
Navigációs menü
Életkor — Gyermekkorban nagyon ritka, a betegség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával nő. Genetikai hajlam — A betegség kockázata nagyobb, ha a családban már egy vagy több embert is érintett korábban.
Kezelhető rizikófaktorok az alábbiak. Túlsúly — Mivel a vértérfogat a testsúly függvénye is, ezért jobban ki vannak téve a betegségnek azok, akik el vannak hízva. Az elhízott cukorbetegek és magas koleszterinszinttel rendelkezők még nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Dohányzás — A nikotin érszűkítő, valamint a dohányfüstben lévő más vegyi anyagok érfalkárosító hatása miatt a dohányzás jelentős rizikófaktor. Túlzott alkoholfogyasztás — A fentebb ismertetett mértékletes alkoholfogyasztás kedvező a normál vérnyomás kialakulása szempontjából, mivel értágító, érelmeszesedést gátló, valamint vízhajtó hatású.