Pulmonalis artéria magas vérnyomás

Molnár Dóra, kardiológus A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának. A kóros értékre szívultrahang-vizsgálat mérési eredményei alapján lehet következtetni. Pontos mérésre speciális szívkatéterezéssel van mód, de erre ritkán van szükség.

A magas vérnyomásra általában csak a szív- és érrendszeri problémák jelentkezése után derül fény, amikor a szervezet már károsodik és bizonyos betegségek kialakulnak.

A folyamat azonban egy egyszerű vérnyomás méréssel észlelhető, és folyamatosan ellenőrizhető.

Miért veszélyes a kisvérköri magas vérnyomás? Milyen betegség a pulmonális hypertónia PAH? A pulmonális hypertónia PAH a kisvérkörben föllépő magas vérnyomást jelent, lényege, hogy a tüdő artériái kórosan feszülnek a nagy nyomás miatt, majd fokozatosan megvastagszanak, beszűkülnek. Az köztudomású, hogy a szív nem teljesen szimmetrikus szerv, a jobb fele kisebb és gyengébb, ez végzi a kisvérköri munkát, jobb kamrájából eljuttatja a vért a tüdőbe.

PAH, az egyik legalattomosabb betegség Van azonban a magas vérnyomásnak egy másik, igen ritka, de még ennél is sokkal nehezebben felismerhető változata, a pulmonális artériás hipertónia, ami a tüdőt a szívvel összekötő kisvérkörben jelentkezik. A betegség lényege, hogy a tüdő erei megvastagszanak, emiatt a kisvérkörben magas vérnyomás magasnyomás, ami nagyon megterheli a jobb szívfelet.

A szív ezért egy idő után elfárad, izomzata megváltozik, hiszen nagyobb erővel kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért — vagy akár többet is —, ha a beteg terhelésnek teszi ki magát. A pulmonális artériás hipertónia — röviden PAH —, tehát a tüdő ereinek és a szívnek egy igen súlyos, gyakran életet követelő betegsége, ami bár nem gyakori, de nemtől és kortól függetlenül bárkinél kialakulhat, sajnos gyerekeknél is.

Felismerésében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a magas pulmonalis artéria magas vérnyomás ellentétben nem mérhető testen kívül vérnyomásmérővel.

A tünetei pedig — legalábbis kezdetben — nem jellegzetesek, márpedig a késői felismerés jelentősen rontja a betegek életkilátásait.

A pulmonális hipertóniát általában másfél-két év alatt diagnosztizálják! A PAH top 6 tünete: ·        fáradékonyság, ·        fulladás a legkisebb terhelésre, később már nyugalmi helyzetben is ·        lábszárdagadás ·        folyadék a hasüregben ·        előzmény nélküli eszméletvesztés A PAH oka általában ismeretlen, de kialakulhat tüdőembólia után és más betegségek következményeként is. A fenti tünetek mögött is sok minden más meghúzódhat, ezért ha valaki ezeket tapasztalja, és a kivizsgálások nem vezetnek eredményre, érdemes mielőbb egy szívultrahang vizsgálatot elvégeztetni, mert azzal a PAH szívnél okozott elváltozásai, a jobb kamrai tágulat már kimutatható.

A végső diagnózist szívkatéterezéssel állítják föl. Olvasson tovább! Ez okozhatja a jobb oldali mellkasi fájdalmat!

A korai felismerés azért nagyon fontos, mert bár a PAH nem gyógyítható, a diagnosztizált páciensek, attól függően, hogy az állapotuk milyen stádiumú, többféle tablettás, súlyosabb esetben infúziós kezelést kaphatnak.

A PAH súlyosságára jellemző, hogy tizenöt évvel ezelőtt az érintettek magas vérnyomás hatása nélküli túlélése átlagban két év volt.

Ezekkel a támogatott kezelési módokkal viszont az állapotuk jó ideig szinten tartható, az életminőségük javítható és az életkilátásuk növelhető.

Forrás: egeszsegkalauz.